A költő szülővárosában, Nagyszalontán, valamint erdélyi és magyarországi helyszíneken is megemlékeznek Arany János születésének 200. évfordulójáról: a költőóriás 1817. március 2-án látta meg a napvilágot a hajdúvárosban.Arany János születésének 200. évfordulójáról. Az 1817. március 2-án született legnagyobb epikus költő szülőhelye, Szalonta már 2014-ben elkezdett készülni a jubileum megünneplésére, amelybe bekapcsolódik a hajdúváros önkormányzatán és különféle szervezeteken, intézményeken kívül egy helyi emlékbizottság is.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. században keletkezett. Ebben még Zalatnaként írnak róla.
A tatár és török seregek is többször betörtek ide, jelentős károkat okozva.
A XVII. században a hajdúk kaparintották meg. Az itteni várat ebben az évszázadban építették meg.
Fontos történelmi csata zajlott itt, hisz a törökkel lepaktált I. Rákóczi György seregeit szétverték Bethlen István seregei.
A várat a török hódításoktól tartva bontották le. Napjainkban már csak a Csonkatorony látható belőle.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, jelentős román kisebbséggel.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.
A trianoni békediktátum pontjainak ratifikálása után egy kis külső rész került csupán Magyarországhoz. Ezt Újszalontának nevezzük.