Nagyszalonta egyik legfontosabb turisztikai látványossága nemsokára teljesen megújult állapotban várja majd a látogatókat. Az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épület április végi műszaki átadását követően elkezdődik a belső rendezés is. Az Arany-palotaként ismert, múlt század eleji épület felújítása, illetve kulturális központtá alakítása tavaly kezdődött meg, a munkálatok elvégzését a magyar kormány 180 millió forinttal finanszírozza.

Nagyszalontán 1894-ben alakult meg Arany János-emlékegyesület, mely néhány év alatt megvásárolta a szülőház telkét, majd a Csonkatornyot, később pedig a toronnyal szomszédos telket is, melyen bérházat építettek, megteremtve ezzel a múzeum működését biztosító anyagi hátteret. Az ötvenes években államosították az egyesület vagyonát, de a múzeum továbbra is látogatható volt. Az Arany-palotaként ismert bérház emeletén a városi könyvtár kapott helyet, földszintjén pedig üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az 1989-es fordulatot követően az Arany-palota földszinti termeiben kép-, illetve műhelygaléria működött. Az egyesület a rendszerváltás után visszaigényelte az épületet, melyet csak 2016-ban kapott vissza.

A felújítási munkálatok 2020 januárjában kezdődtek, most április végén pedig megtörténik a műszaki átadás, ezt követően a belső rendezés következik. A termek felújításán kívül a berendezést is kicserélték, és a könyvtár is megújult. A földszinti galériában tágas kiállítási tér várja a képzőművészeket, a szabadtéri programok számára is megszépül a tér, háromszáz fős nézőtérrel rendelkező szabadtéri színpad, valamint vásárok, fesztiválok számára kiváló udvar is lesz. 

Az ünnepélyes átadót nyár végére tervezik.

Fotó: Magyar Jelenlét

204 éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A helyi magyarság idén is megemlékezett a költőóriásról. 

A március 2-ai megemlékezést hagyományosan a település központjában, a református templom mellett kialakított szoborparkban, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásánál, az egészalakos Arany János-szobornál szokták megszervezni, ám mivel a főtéri park teljes átépítés alatt áll, a rövid főhajtást a költő emlékháza előtt tartották meg.

Ünnepi beszédet az anyaországi Gyula városának alpolgármestere, Kónya István mondott, aki szerint Arany Jánost méltán emelhetjük a magyar költészet pódiumának legfelső fokára. Beszédében nemcsak Arany költészetét, hanem emberiességét is méltatta, nem különben nemzeti identitását és polgári, tekintélyes, gerinces kiállásait.

Elhangzott, hogy a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, 2017-ben szervezett bicentenáriumi ünnepségsorozathoz kapcsolódik az a film is, amely főleg Gyula támogatásával készült el, és Arany János leghíresebb elbeszélő költeményét, a Toldit dolgozza fel. Magyarországon ez volt az első ilyen típusú film, amelyben a helyi Arany János Elméleti Líceum diákjai mellett hivatásos színészek, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészek is közreműködtek.

A Toldi film az elmúlt hónapok során filmfesztiválokon mérettette meg magát, mostantól pedig elérhetővé vált a nagyközönség számára is. 

A megemlékezésen a szervezők – Arany János Művelődési Egyesület, RMDSZ, Polgármesteri Hivatal – nevében Gali Boglárka  idézte fel a nagy költő alakját, az Arany János Elméleti Líceum diákjai  - Órás Timea, Szemes Kamilla, Krilek Tamara és Dorbosel Dávid – valamint Pelok Gabriella tanárnő, a versbarátok körének vezetője szavalattal, énekkel tették emlékezetessé a napot. A találkozó koszorúzással zárult.

Fotó: https://www.facebook.com/AranyJanosEmlekmuzeumNagyszalonta

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt idén nem lehetett a szokásos módon, zsúfolt közönséggel rendezni az eseményt, ezért a szervezők úgy döntöttek, megidézik a nagyszalontai kulturális élet apraja-nagyját. Ily módon, a jelenleg is alkotó, kultúráért dolgozó meghívottak mellett a közönség soraiban „foglalt helyet” Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István, és további két tucatnyi neves szülötte a városnak. A termet a hajdúvárosban alkotó képzőművészek munkái keretezték, s a műsorban is a helybélieket idézték meg.

A nagyszalontai RMDSZ és az Arany János Művelődési Egyesület által életre hívott rendezvény első perceiben Kiri Evelin tanárnő köszöntötte a megjelenteket, majd Botházy-Daróczi Réka, a Szigligeti Színház Liliput Társulatának művészeti vezetője idézte fel a szalontai születésű, méltatlanul kevéssé ismert Fux Pál jelmeztervező grafikusművész alakját, ezt követően pedig a református egyház fiatal együttese, a Toldi néptánccsoport, valamint az Arny Dance párosa énekben, táncban, Gali Boglárka, Takó Dorottya és Szász Blanka Ludovika versben tisztelgett a magyar kutúra előtt. A műsort Gali Teréz előadóművész saját dalával zárta.

Nagyszalonta városa immár 12 esztendeje osztja ki a Bocskai-díjat, olyan intézmények vagy személyiségek részére, akik sokat tettek a nagyszalontai magyarság terveinek megvalósításáért. Az idén a kitüntetést Szabó Tünde kapta, aki szívvel-lélekkel vezette a helyi RMDSZ-Magyar Házat tizennyolc esztendőn keresztül, összefogta és irányította a város civil szervezeteit, kulturális rendezvények megszervezésében, pályázatok írásában és lebonyolításában vett részt. A díjat Török László polgármester adta át, méltatva és megköszönve Szabó Tünde fáradhatatlan munkáját.

A Nemzeti Összetartozás Napjára hirdette meg kezdeményezését az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes és a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a felhívásban arra kérték a Kárpát-medence néptáncos csoportjait, hogy készítsenek egy-két perces videókat a tájegységükre jellemző táncokról, felhívva ezzel a figyelmet a népi hagyományok közösségmegtartó erejére. 

A szervezők arra kérték a táncosokat, hogy környezetük emblematikus helyszínein készítsenek 1-2 percnyi videófelvételt szólóban vagy párban, bemutatva saját vidékük, vagy más táj tánchagyományát.

A felhívásra több mint 300 videót küldtek be néptáncosok, különböző hagyományőrző közösségek tagjai. A kezdeményezéshez a Toldi Néptáncegyüttes is csatlakozott - sárréti táncokat táncoltak. Helyszín: Horgasér - Kádár tanya, Arany-porta - Nagyszalonta.

A videó megnézhető a Néptáncegyüttes facebook oldalán.

Táncolnak: Bagi Nóra és Struber Henrik, Kenéz Júlia és Pap Attila, Moravszki Orsolya és Struber Dominik - Toldi Néptáncegyüttes, Nagyszalonta
Zene: Soroglya Zenekar felvétele
A videót készítette: Dorboșel Dávid