A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Aláírták az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út műszaki tervének finanszírozási szerződését. Augusztus végéig lezárják a megvalósíthatósági tanulmány engedélyezési eljárását, majd a kormányhatározat megjelenése és a műszaki terv elfogadása után elindulhat az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út kivitelezőjének kiválasztási folyamata - közölte közleményben Békés vármegye önkormányzata.

Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke a napokban aláírta az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út műszaki tervének finanszírozási szerződését - idézi a közlemény Zalai Mihályt, a Békés Vármegyei Közgyűlés elnökét.

A négysávosra tervezett út több mint 120 kilométer hosszan fut majd, de a projekt szerint összeköttetést alakítanak ki Nagyszalontával, amely egy 5 kilométeres szakaszt jelent. E mellett Araddal is összekapcsolják az utat 3 kilométer hosszan, valamint a magyarországi határátkelőhöz (Nagyszalonta-Békéscsaba) vezető közel 10 kilométernyi összekötőutat is megépítik. Az út teljes hossza így eléri majd a 138 kilométert.

Magyarország és Románia között mostanáig két gyorsforgalmi összeköttetés létesült. Az elsőt még 2015-ben adták át, amely a magyar M43-as és a román A1-es autópályát kapcsolja össze (Csanádpalota-Nagylak II.), majd 2020-ban a magyar M4-es sztrádát és a román A3-ast kötötték össze egy átkelővel (Nagykereki-Bors II.).

A harmadik átkelő a tervek szerint Csenger és Óvári térségében épül meg, és Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó autóúttal. A negyedik átkelő lenne a békési összeköttetés, mely a finanszírozási szerződés aláírásával újabb fontos pontjához érkezett.

Új élményfürdő épül Nagyszalontán, a fejlesztési minisztérium 118,05 millió lej finanszírozást biztosít a beruházásra. A több mint tízezer négyzetméteres épület díszítőelemeit Arany János Toldija ihlette.

A 300 férőhelyes termálfürdőben SPA övezetet alakítanak ki pezsgőfürdővel, masszás szobákat és egy sókamarát. Az élményfürdőben több fedett és fedetlen medence lesz a gyermekek számára csúszdás fürdővel. A fürdő főépületét úgy tervezték, hogy a külső részén stilizált nádast alakítanak ki, utalva Toldi és a farkasok küzdelmének helyszínére, illetve a Nagyszalonta környékén fekvő egykori mocsaras nádasra. Az épületben ugyanakkor étterem és öltözők lesznek, az épület mellett pedig elegendő parkolóhely.

Bárhol is helyezzék a világban örök nyugalomra a magyar honvédség elesett katonáit, az utókor feladata a méltó emlékezés, a múlt tisztelete, a hősök emlékének megőrzése – jelentette ki Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Nagyszalontán, a helyi temető felújított hősi parcellájának átadásán mondott beszédében.

Széchenyi Istvánt idézve kijelentette: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!”. Az államtitkár felidézte: Nagyszalontát a második bécsi döntés következtében, 1940-ben visszacsatolták Magyarországhoz. A második világháborúban számos nagyszalontai katona harcolt a magyar hadseregben, és közülük sokan soha nem tértek haza. A várost 1944 őszén foglalták el a szovjet és a szovjetekhez csatlakozó román csapatok, és a település jelentős károkat szenvedett az összecsapásokban. 

A partiumi város temetőjének a hősi parcellájában egyfelől annak a mintegy 74 magyar katonának állítottak emléket, aki a város védelmében folytatott csatában vesztette életét, másfelől pedig annak a 137, név szerint ismert nagyszalontai katonának, aki a szülővárosától távol halt hősi halált. „A hősi parcellák, sírkertek minden jelzésnél erőteljesebben hívják fel figyelmünket a béke fontosságára és törékenységére, valamint arra, hogy nekünk, az utókornak, minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a béke megóvása érdekében” – jelentette ki az államtitkár.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a nagyszalontai hősi parcellában a Honvédelmi Minisztérium támogatásával egyelőre állagmegóvó munkákat végeztek, amelyekhez nem volt szükség a két ország hadisírgondozó szerveinek a megegyezésére. A magyar félnek azonban szándékában áll ott további felújítási munkálatokat végezni, amelyek kiterjednének az emlékmű és a párnakövek cseréjére vagy restaurációjára is. Ehhez kérni fogják a romániai Hősök Emléke Országos Hivataltól (ONCE) a szükséges engedélyeket.

Török László, Nagyszalonta polgármestere az esemény után az MTI-nek elmondta: több mint húsz évvel ezelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi szervezete kezdeményezte, hogy a parcellát, ahol eredetileg a város környékén elesett katonákat temették el, alakítsák emlékkertté, mely a világháború ismert nagyszalontai áldozatainak is emléket állít. Néhány éve a Történelmi Magyar Vitézi Rend obeliszket emelt a parcellában.

A mostani állagmegőrző munkákat a Honvédelmi Minisztérium másfél millió forintos támogatásával végezték el. „A magyar életérzéshez hozzátartozik a becsület, a tisztesség és a hősiesség. Ezek az emberek példaképek számunkra, hiszen azt az életérzést idézik, amelyet mi, magyarok a nemzetté válásunk során mindig is vallottunk és vállaltunk” – nyilatkozta az MTI-nek Török László

MTI

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kiállítóteret, galériát, előadótermet és múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd Nagyszalontán, az újonnan átadott Arany János- Emlékmúzeumban. Az emeleten könyvtár üzemel és kialakítottak egy Dánielisz-termet.

Dánielisz Endre 96 éves helytörténész, Arany-kutató felajánlotta az Arany János Művelődési Egyesületnek több ezer kötetes magánkönyvtárát és dolgozószobája teljes berendezését.

Az Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotát a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újították fel. Az összegből kicserélték a tetőt, megújultak a belső terek, a lépcsőház, tatarozták az épületet, felújították vagy cserélték a nyílászárókat, megújult a víz- és csatornahálózat, valamint az elektromos és a fűtési rendszer. A padlástérben kialakítottak egy 100 fős konferenciatermet és három vendégszobát.

Az eseményen jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter, akinek szavai szerint „Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeumának otthona” újult meg, ami a partiumi és erdélyi magyarságnak, sőt az egész magyar nemzetnek öröm.

A politikus szerint a megújulás a túlélés és a megmaradás eszköze, akarat, kitartás és közös munka kell hozzá. Ezen dolgozik Bukarestben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is – jelentette ki. Hozzátette, hogy 84 erdélyi magyar műemléket, „közösségünk bástyáit” – várakat, kastélyokat, múzeumokat, templomokat – újítanak fel.

Úgy fogalmazott: „mi, magyarok nemcsak túlélni akarunk, hanem jól akarunk élni”, ezért újítanak meg és építenek bölcsődéket és óvodákat. Nagyszalontán korszerűsítették a kórházat, az idősek gondozási központját, és finanszírozzák a belváros megújítását – mondta.

A magyarság valamennyi emlékét meg kell őrizni, mert ez a nemzet jövője – mondta Kásler Miklós, a magyarországi emberi erőforrások minisztere, aki emlékeztetett, Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. A jelenlegi magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – fogalmazott.

A tárcavezető véleménye szerint Arany Jánoshoz leginkább Deák Ferenc hasonlított. Közös volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenek felettisége; ezek miatt abszolút tisztelet övezte őket. „Arany szavakban írta le, amit Deák a gyakorlatban képviselt” – jelentette ki.

Kásler Miklós ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismét meg tud erősödni és ki tud emelkedni”. Ígéretet tett arra, hogy segít őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a hagyományokat.

Az ünnepségen köszönetét fejezte ki Török László, Nagyszalonta polgármestere is, majd az új központ Áder Orsolya képzőművész kiállításával nyitotta meg kapuit.

A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épület első emeletére költözött a városi könyvtár, a földszinten üzletek kaptak helyet. Az 1990-es évek végétől galéria működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 között harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint 70 éve nem volt hasonló méretű felújítás. A Csonkatoronyban lévő Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékév keretében újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.

MTI

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Nagyszalonta egyik legfontosabb turisztikai látványossága nemsokára teljesen megújult állapotban várja majd a látogatókat. Az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épület április végi műszaki átadását követően elkezdődik a belső rendezés is. Az Arany-palotaként ismert, múlt század eleji épület felújítása, illetve kulturális központtá alakítása tavaly kezdődött meg, a munkálatok elvégzését a magyar kormány 180 millió forinttal finanszírozza.

Nagyszalontán 1894-ben alakult meg Arany János-emlékegyesület, mely néhány év alatt megvásárolta a szülőház telkét, majd a Csonkatornyot, később pedig a toronnyal szomszédos telket is, melyen bérházat építettek, megteremtve ezzel a múzeum működését biztosító anyagi hátteret. Az ötvenes években államosították az egyesület vagyonát, de a múzeum továbbra is látogatható volt. Az Arany-palotaként ismert bérház emeletén a városi könyvtár kapott helyet, földszintjén pedig üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az 1989-es fordulatot követően az Arany-palota földszinti termeiben kép-, illetve műhelygaléria működött. Az egyesület a rendszerváltás után visszaigényelte az épületet, melyet csak 2016-ban kapott vissza.

A felújítási munkálatok 2020 januárjában kezdődtek, most április végén pedig megtörténik a műszaki átadás, ezt követően a belső rendezés következik. A termek felújításán kívül a berendezést is kicserélték, és a könyvtár is megújult. A földszinti galériában tágas kiállítási tér várja a képzőművészeket, a szabadtéri programok számára is megszépül a tér, háromszáz fős nézőtérrel rendelkező szabadtéri színpad, valamint vásárok, fesztiválok számára kiváló udvar is lesz. 

Az ünnepélyes átadót nyár végére tervezik.

Fotó: Magyar Jelenlét

204 éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A helyi magyarság idén is megemlékezett a költőóriásról. 

A március 2-ai megemlékezést hagyományosan a település központjában, a református templom mellett kialakított szoborparkban, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásánál, az egészalakos Arany János-szobornál szokták megszervezni, ám mivel a főtéri park teljes átépítés alatt áll, a rövid főhajtást a költő emlékháza előtt tartották meg.

Ünnepi beszédet az anyaországi Gyula városának alpolgármestere, Kónya István mondott, aki szerint Arany Jánost méltán emelhetjük a magyar költészet pódiumának legfelső fokára. Beszédében nemcsak Arany költészetét, hanem emberiességét is méltatta, nem különben nemzeti identitását és polgári, tekintélyes, gerinces kiállásait.

Elhangzott, hogy a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, 2017-ben szervezett bicentenáriumi ünnepségsorozathoz kapcsolódik az a film is, amely főleg Gyula támogatásával készült el, és Arany János leghíresebb elbeszélő költeményét, a Toldit dolgozza fel. Magyarországon ez volt az első ilyen típusú film, amelyben a helyi Arany János Elméleti Líceum diákjai mellett hivatásos színészek, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészek is közreműködtek.

A Toldi film az elmúlt hónapok során filmfesztiválokon mérettette meg magát, mostantól pedig elérhetővé vált a nagyközönség számára is. 

A megemlékezésen a szervezők – Arany János Művelődési Egyesület, RMDSZ, Polgármesteri Hivatal – nevében Gali Boglárka  idézte fel a nagy költő alakját, az Arany János Elméleti Líceum diákjai  - Órás Timea, Szemes Kamilla, Krilek Tamara és Dorbosel Dávid – valamint Pelok Gabriella tanárnő, a versbarátok körének vezetője szavalattal, énekkel tették emlékezetessé a napot. A találkozó koszorúzással zárult.

Fotó: https://www.facebook.com/AranyJanosEmlekmuzeumNagyszalonta

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt idén nem lehetett a szokásos módon, zsúfolt közönséggel rendezni az eseményt, ezért a szervezők úgy döntöttek, megidézik a nagyszalontai kulturális élet apraja-nagyját. Ily módon, a jelenleg is alkotó, kultúráért dolgozó meghívottak mellett a közönség soraiban „foglalt helyet” Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István, és további két tucatnyi neves szülötte a városnak. A termet a hajdúvárosban alkotó képzőművészek munkái keretezték, s a műsorban is a helybélieket idézték meg.

A nagyszalontai RMDSZ és az Arany János Művelődési Egyesület által életre hívott rendezvény első perceiben Kiri Evelin tanárnő köszöntötte a megjelenteket, majd Botházy-Daróczi Réka, a Szigligeti Színház Liliput Társulatának művészeti vezetője idézte fel a szalontai születésű, méltatlanul kevéssé ismert Fux Pál jelmeztervező grafikusművész alakját, ezt követően pedig a református egyház fiatal együttese, a Toldi néptánccsoport, valamint az Arny Dance párosa énekben, táncban, Gali Boglárka, Takó Dorottya és Szász Blanka Ludovika versben tisztelgett a magyar kutúra előtt. A műsort Gali Teréz előadóművész saját dalával zárta.

Nagyszalonta városa immár 12 esztendeje osztja ki a Bocskai-díjat, olyan intézmények vagy személyiségek részére, akik sokat tettek a nagyszalontai magyarság terveinek megvalósításáért. Az idén a kitüntetést Szabó Tünde kapta, aki szívvel-lélekkel vezette a helyi RMDSZ-Magyar Házat tizennyolc esztendőn keresztül, összefogta és irányította a város civil szervezeteit, kulturális rendezvények megszervezésében, pályázatok írásában és lebonyolításában vett részt. A díjat Török László polgármester adta át, méltatva és megköszönve Szabó Tünde fáradhatatlan munkáját.