Ezüstgyopár díjat kapott a szalontai tanárnő

Az RMPSZ megyei és körzeti elnökeinek javaslata alapján az elismerést olyan Romániában élő pedagógusok kaphatják meg, akiknek kiemelkedő tevékenysége a romániai magyar közoktatás megmaradását, fejlesztését, az anyanyelvű kulturális örökség megtartását szolgálta. Az idei szovátai díjátadó ünnepségen elhangzott laudációk rávilágítottak arra is, hogy milyen szerteágazó egy pedagógus munkája: tanít, nevel, tánccsapatot vezet, énekkart irányít, könyvet ír, továbbképzést szervez, kirándulásra-táborozásra viszi a nebulókat, és még sorolhatnánk.

 

Nagyszalonta nagyra becsült pedagógusának, Tóth Juditnak a méltatásából kitűnt, hogy felkészültséggel, igényességgel, nagy tudással ismertette meg a diákokkal a matematika szépségeit, segítve őket a mérnöki pálya, a természettudományok felé. Nem csupán matematikát, hanem „világlátást, emberséget, szeretetet is tanultak tőle a tanítványai, hiszen tevékenységében gondot fordított a gyermekek harmonikus személyiségalakítására. Következetes és igazságos értékeléssel, érdekes, jó hangulatú órákon sikerült elérnie, hogy a diákok a tehetségük legjavát nyújtsák. A tehetséges diákoknak rendszeresen tartott szakkört, a kullogó diákokat különórákon próbálta felzárkóztatni” – olvasható a laudációban. A kitüntetettel a napokban életútjáról, mindennapjairól beszélgettünk.

Tősgyökeres hajdúvárosi, általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a nagyváradi Tanárképző Főiskolán folytatta matematika szakon, 1972-ben államvizsgázott. Tanári pályáját is Nagyszalontán kezdte, az általános iskolába helyezték.

– A matematika tanítása mellett, úgy tudom, közösségépítő szerepben is helytállt.

– Néptánccsoportot vezettem, kórustag voltam, de kirándulásokat, táborokat is rendszeresen szerveztem. A rendszerváltást követő bonyolult időszakban, 1990–1996 között a nagyszalontai 1. Számú Általános Iskola aligazgatója voltam. Büszkén kijelenthetem, hogy tulajdonképpen nyugdíjazásomig, 2009-ig a teljes tanári életpályámat szülővárosomban töltöttem.

– Hány éven át tanított?

– Több mint 39 évig tanítottam. Szüleim, Tóth Olga és Zoltán tanítók vezettek a tanári pálya felé. Már kicsi koromtól tanítósdit játszottam a pajtásaimmal, így nem is volt kérdés, hogy milyen pályát válasszak. Először a földrajz felé kacsingattam osztályfőnököm, Klein Olga hatására, de végül a matematikát választottam.

– Nyugdíjazása ellenére ma is aktívan tölti a mindennapokat.

– Igen, úgy érzem, tevékeny tagja vagyok Nagyszalonta társadalmi életének, segítek az Arany János Elméleti Líceum tanárainak a tantárgyversenyek, konferenciák, szimpóziumok szervezésében, lebonyolításában. A Romániai Magyar Nyugdíjas Szövetség tagjaként segítem a rendezvények szervezését, lebonyolítását, kirándulásokat szervezek, részt veszek a palotás táncot is előadó nyugdíjas tánccsoport működtetésében. Mindezek mellett a nagyszalontai pedagógusok kórusának tagjaként munkálkodom az énekkari kultúra terjesztésén, és tanítom, korrepetálom a Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő, Nagyszalontán élő gyermekeket.

– Összességében kijelenthetjük, nem bánta meg, hogy pedagógus lett?

– Egyáltalán nem bántam meg, mert megszerettetni a diákokkal a matematikát nem olyan egyszerű, de ha sikerült, a sikerélmény nem maradt el. Tanítványaim nagy többsége szeretettel gondol vissza az iskolai évekre. Hálás vagyok mindezért, és köszönettel tartozom a tanítványaimnak, a szülőknek, a kollégáknak és a családomnak természetesen, amiért kijelenthetem, hogy megelégedve teszem le a lantot.

Nagyszalontán átadták az Arany János Elméleti Líceum új épületegyüttesét

2017-ben a magyar kormány támogatásával Nagyszalontán elkészült az Arany János Elméleti Líceum és a dél-bihari szórványközpont új épületegyüttese, amelyet hétfőn tanévnyitó Istentisztelet és átadóünnepség keretében vettek birtokba a diákok. Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes, Soltész Miklós államtitkár, Mikló Ferenc lelkész és Naszvadi György államtitkár  az épületegyüttes átadásán . Az ünnepségen Németh Szilárd országgyűlési képviselő ismertette Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét, amelyben a kormányfő arra figyelmeztet: mi, magyarok büszkén gondolhatunk őseinkre, akik tetteikkel és alkotásaikkal mindig arra törekedtek, hogy egyre gyarapítsák értékinket.

 „Sokat köszönhetünk Arany Jánosnak, aki műveiben nem csak nemzeti múltunk dicsőséges korszakait elevenítette fel, hanem emberségre és kitartásra is ösztönzött” – idézte a miniszterelnök üzenetét . Orbán Viktor kitért arra, hogy a Nagyszalontán élők „nem csak eredetiben olvassák, hanem újra és újra élettel töltik meg a szalontai nótárius gondolatait.

A magyar kormányfő köszönetet mondott mindazoknak, akik értékőrző munkájukkal Magyarország kulturális életét teszik teljessé, mindennapi helytállásukkal pedig példát adnak valamennyiőnknek. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárra az iskola hosszú távú működtetése érdekében a szülők, a pedagógusok és az egyház hármas összefogására, és a helyi közösségek vezetőivel folytatott együttműködésre hívta fel a figyelmet.

 Soltész Miklós bejelentette: a beruházás folytatódik, jövőre tornateremmel bővül az Arany János Gimnázium. Mikló Ferenc nagyszalontai református lelkész emlékeztetett rá, hogy egyházközségük felügyelete alatt 2011 őszén kezdte meg működését az Arany János Gimnázium, önálló magyar intézményként. A nyitóünnepség után szalagátvágással adták át az új épületegyüttest a diákoknak és tanáraiknak. Az Arany János Elméleti Líceum önálló magyar tanintézetként 2011 őszén kezdte meg működését a nagyszalontai református egyházközség felügyelete alatt, miután miniszteri rendelettel kettéválasztották az azelőtt kétnyelvű általános iskolát és gimnáziumot, a magyar tagozatokat önálló magyar iskolába rendelve. Ezt követően a magyar többségű és vezetésű hajdúvárosban a magyar iskolának el kellett hagynia az Arany János nevét viselő, eredetileg is magyar oktatási intézménynek épült iskolaépületet, és elfogadni, hogy hat épületben, szétszórtan működjön.

 A nagyszalontai születésű Székely László építész (Temesvár egykori főépítésze) által tervezett, 1909-ben felépült Vasút utcai iskolaépületben jelenleg a színromán Teodor Neș Főgimnázium működik. 2013 őszén a református egyházközség, az iskola és a város RMDSZ-es többségű önkormányzata közös levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz egy új iskolaépület és szórványkollégium megépítésének támogatásáért. A magyar kormány az iskola, a szórványkollégium, valamint az intézményhez tartozó tornaterem felépítésére összesen egymilliárd 10 millió forintot (3,2 millió euró) biztosított a nagyszalontai református egyházközségnek.

A szórványközpont alapkövét 2014. szeptember 28-án dr. Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium akkori államtitkárának részvételével tették le. A központ részeként az iskola és a kollégium mintegy 855 millió forint összegű beruházás keretében elkészült.

(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/erdelyi-hirek/nagyszalontan-atadtak-az-arany-janos-elmeleti-liceum-uj-epuleteit)

Turizmus: Gyulai, békéscsabai és nagyszalontai partnerkapcsolat.

 A programon a Bihari TDM és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőivel a lehetséges együttműködési formákat tekintették át.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a partnerkapcsolatokat erősíteni kell és a szomszédos elhelyezkedésben rejlő előnyöket mindenképpen célszerű kihasználni.

Megegyeztek, hogy március 28-án egynapos buszos tanulmányutat szerveznek a 3 térség szállásadói részére. A gyulai és békéscsabai szállásadók Nagyszalontával és környékével, míg a bihari szállásadók a közép-békési térség látnivalóival ismerkedhetnek majd meg. A cél, hogy a szállásadók megismerjék egymás desztinációit, s a jövőben a szálláshelyeiken megforduló vendégek részére – egynapos programlehetőségként ajánlják a turisztikai kínálatot.