Kisebbség, többség

A hajdúvárosi schola Erdély ama oktatásügyi intézményei közé tartozik, amelynek nevét fennállása során számtalanszor megváltoztatták.

Nagyszalontát 1847-ben nagy tűzvész pusztította el, mely alkalommal gimnáziuma is elhamvadt s így közoktatásügyét, különösen a gimnázium régibb történetét, csak hézagosan lehet megírni. Bizonyos az, hogy a nagyszalontai gimnázium már 1714-ben, sőt valószínűleg valamivel előbb is fennállott. 

A város képviselő-testülete 1903-ban döntött az állami főgimnázium beindítása, a már kétszáz éve működő algimnázium állami főgimnáziummá fejlesztése mellett, és nem véletlen, hogy a műveltség és a szellemi fejlődés ügyét akkoriban közel félszáz környező község is támogatta.
A megye első állami főgimnáziuma – Tatár Balázs igazgatásával – 1907 őszén kezdte meg működését, ám az intézménynek otthont adó épület csak két évvel később készült el, Székely László szalontai származású műépítész tervei alapján.

Az 1919 óta folyamatosan kétnyelvű gimnázium minősítését többször lefokozták (működött például mezőgazdasági profillal és ipari szakközépiskolaként is), a Toldi szerzőjének, Arany Jánosnak először 1941-ben felvett nevét számtalanszor megvonták tőle, amit 2007-ben a főgimnáziumi ranggal együtt visszaadtak.

Az Arany János Elméleti Líceum önálló magyar tanintézetként 2011 őszén kezdte meg működését a nagyszalontai református egyházközség felügyelete alatt, miután miniszteri rendelettel kettéválasztották az azelőtt kétnyelvű általános iskolát és gimnáziumot, a magyar tagozatokat önálló magyar iskolába rendelve. Ezt követően a magyar többségű és vezetésű hajdúvárosban a magyar iskolának el kellett hagynia az Arany János nevét viselő, eredetileg is magyar oktatási intézménynek épült iskolaépületet, és elfogadni, hogy hat épületben, szétszórtan működjön.

A város magyarsága körében nagy felháborodást keltett, hogy a színrománná vált tanintézet tanári kara eldöntötte: az oktatási intézményt Daciára kereszteli.

A Krónika című napilap akkori vezércikkében Rostás Szabolcs úgy vélte: az átnevezés szándéka a "Trianon utáni román hatalomgyakorlás és kisebbségpolitika, kifejezetten pedig a magyar közösséggel szembeni viszonyulás hű lenyomatának számít". A cikkíró szerint ez "kirekesztő, grandomán, a nacionálkommunista történelemhamisítás jegyeit hordozó" nézőpontról tanúskodik.

Végül az iskola a Teodor Neș nevet vette fel.

2013 őszén a református egyházközség, az iskola és a város RMDSZ-es többségű önkormányzata közös levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz egy új iskolaépület és szorványkollégium megépítésének támogatásáért. A magyar kormány az iskola, a szórványkollégium, valamint az intézményhez tartozó tornaterem felépítésére összesen egymilliárd 10 millió forintot (3,2 millió euró) biztosított a nagyszalontai református egyházközségnek. A szórványközpont alapkövét 2014. szeptember 28-án dr. Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium akkori államtitkárának részvételével tették le. A központ részeként az iskola és a kollégium mintegy 855 millió forint összegű beruházás keretében elkészült.

Az Arany János Elméleti Líceum új épületegyüttesét 2017-ben adták át.

Nagykőrös, Magyarország (1991)

Túrkeve, Magyarország

Sarkad, Magyarország (1992)

Békéscsaba, Magyarország (2002)

Csepel, Magyarország

Hajdúböszörmény, Magyarország

Rimaszombat, Szlovákia

Derecske, Magyarország (2008. június 21.)