Nevezetességek, látnivalók

Az Arany-palota a múzeumnak otthont adó Csonkatoronnyal közös udvarban álló bérház. A palotát az 1900-as évek legelején azért építette az Arany János Művelődési Egyesület (AJME), hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épületbe költözött a városi könyvtár az első emeletre, a földszinten üzletek kaptak helyet, később galéria működött az épületben, az egyesület 2016 végétől próbálja újra kulturális központtá átalakítani az egész teret. Amióta száz éve megépült, most, 2020-ban, a magyar kormány segítségével sikerül először teljesen felújítani.

Székely László műépítész tervei alapján épült, 1906-1907 között. Az épület díszeit érdemes megcsodálni, hiszen néhány esztendő óta ezek ismét eredeti szépségükben láthatók. Az épületet 2008-ban újította fel a város, igyekezve helyre állítani az eredeti állapotokat. A bejárat fölött Bocskai címert tartó oroszlánjait figyelhetik meg. E két címer évtizedeken át elrejtve várta a szabadulást, most ismét az Arany család illetve Szalonta város régi címere látható. „Visszaszállt” a turulmadár is az épület tetejére, korábban jelképes mondandója miatt száműzték a homlokzatról. Az épületben a Polgármesteri Hivatal működik, valamint itt kapott helyet a Kereskedelmi bank helyi kirendeltsége is.

Az Antoine Durenne által készített Hébé szobor és szökőkút Nagyszalonta legrégebbi szobra, melyet a helyiek Vasmariskának hívnak. A szökőkutat a város első artézi kútjára emelték. Hébé: az ifjúság istennője a görög mitológiában. Zeusz és Héra leánya, Héraklész felesége. Az Olümposzon Ganümédésszel együtt az istenek pohárnoka.

A Csonkatoronyban látogatható múzeum, melyet az önkormányzat tart fenn, 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriumán, az Arany-év keretében újult meg teljes egészében. Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma a költőre vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrző helye. Az Arany János relikviáit összesítő gyűjteménynek helyt adó Csonkatornyot és az emléktárgyak egy részét csaknem egy évig tartó munka során újították fel, mintegy félszáz restaurátor vett részt a munkálatokban. A torony renoválását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból. Az intézmény kiállítási tárgyai között, melyeket Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársai restaurálták, megtalálhatók bútorok és személyes használati tárgyak is, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János-portréja.

A tájházként működő ingatlan helyén állt egykor az az épület, amelyben a költőóriás született 1817. március 2-án. Az épületet 2017-ben újították fel. Az eredeti szülőház 2010-ben felavatott rekonstrukciója élethű, telkén a Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható. Az ingatlan sorrendben a negyedik a költő eredeti szülőháza után, az egykori szalmatetős, paticsfalú szegény parasztházat ugyanis egy 1823-ban bekövetkezett tűzvész elpusztította. Az évtizedekig üres telken később Arany egyik rokona épített új házat, amelyet 1908-ban az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolt, ezt a kommunizmus idején államosították. Az ingatlant bérlő lakók közül még a rendszerváltás után is akadtak, akik senkit nem engedtek belépni a portára. Az egyesület végül kiharcolta az épület visszaszolgáltatását.

Szoborpark (a református templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra, Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss István (szobrász) mellszobrai.