Blog - Nyár végére átadhatják a megújuló Arany-palotát

Nagyszalonta egyik legfontosabb turisztikai látványossága nemsokára teljesen megújult állapotban várja majd a látogatókat. Az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épület április végi műszaki átadását követően elkezdődik a belső rendezés is. Az Arany-palotaként ismert, múlt század eleji épület felújítása, illetve kulturális központtá alakítása tavaly kezdődött meg, a munkálatok elvégzését a magyar kormány 180 millió forinttal finanszírozza. Az ünnepélyes átadót nyár végére tervezik.

Nagyszalonta - Arany János szülővárosa

Arany mellett itt született Zilahy Lajos író, Kulin György, a jeles csillagász, és a helyi hagyomány úgy tartja, hogy Toldi Miklós is. A település először 1332-ben, a nagyváradi püspökség pápai jegyzékében, Zalantha néven szerepel. A 16. század végéig a Toldi család birtoka. 1598-ban a Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. 1606-ban a Bocskai István erdélyi fejedelem által ide letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. Ez időben épült fel a Csonkatorony, a szalontai vár őrtornya. 1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. A község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A sikeres törökellenes hadjáratok után Ausztria 1686-ban bekebelezi Magyarországot, majd 1688-ban Erdély is fennhatósága alá kerül. Lipót császár megerősíti a szalontaiak kiváltságait, de 1700-ban a császári udvar lemond a hajdúk katonai szolgálatairól és ezzel megszünteti a régi kiváltságokat. A város lakói 1848-ban nyerik vissza a jogaikat. 1848-ban maga Arany is részese a forradalmi eseményeknek. Annak leverése után a város újból a Habsburg birodalom diktatúrájában éli életét. 1820-ban alakul meg az első céh, a 19. század végén fejlődésnek indul a város: lecsapolják a lápokat, vasutat építenek, felépülnek az állami intézmények és az első ipari létesítmények. A trianoni békediktátum mélyen sújtotta Nagyszalontát, a határ meghúzásakor gyakorlatilag kettévágták, egy külső településrészt Magyarországhoz csatoltak. 1924-ben ez a területrész Újszalonta néven lett önálló község. 1940-ben a második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től Nagyszalonta újra Romániához tartozott.

Nagyszalonta (románul Salonta) ma a partiumi Bihar megyéhez tartozó municípium rangú város.

Nagyszalontai románok

 

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Szombaton Múzeumok éjszakája
  • Június 12-én, újból lesz Múzeumok éjszakája a Csonkatoronyban és az Arany Portán. A nagyszalontai Polgármesteri Hivatal, az Arany János Művelődési Egyesület, a Sinka István Kézműves Kör, a Kiddy Egyesület és a nagyszalontai Idősek Napköziotthona jóvoltából idén szerényebb körülmények között és a járványügyi szabályok betartása mellett kerül sor a rendezvényre. Különleges tárlatvezetésekkel, hosszított nyitva tartással és kézműves vásárral várnak minden kedves látogatót. Az Arany Porta 13:00 órától 18:00 óráig ingyenesen látogatható. A délután folyamán az Arany János Emlékmúzeumban több tárlatvezetés közül is lehet választani: történelmi, román nyelvű vagy Arany János életútját bemutató vezetésen lehet részt venni.  A múzeum sötétedés után is nyitva van, ezért érdemes lesz ellátogatni hozzánk 23:30-ig, amikor is az utolsó csoportot engedjük fel, Az esemény ingyenes, szeretettel várunk minden múzeum barátot