Blog - Arany Jánosra emlékezünk

Március második napján minden esztendőben ünneplőbe öltözik Nagyszalonta, hogy köszöntse legnagyobb fiát. Arany János 204 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, a tiszteletére alakult Egyesület 1883 óta gondoskodik minden esztendőben a méltó köszöntésről. Idén csöndes, „családi körben” zajlott a megemlékezés, a járványügyi előírások tiszteletben tartásával, a helyi civil szervezetek, egyházak képviselőinek részvételével. A rendezvény díszvendége a gyulai delegáció volt, mely Kóny István alpolgármester vezetésével érkezett az Arany-portára. Gyula város elöljárója az ünnepi percek keretében átnyújtotta a 2017-ben készített Toldi-film kópiáját Török László polgármesternek és Tornai Melinda igazgatónőnek. Arany János legismertebb művéből a bicentenárium idején forgattak filmet, modern feldolgozásban, diákok szereplésével. A filmvásznon nagyszalontai diákok is megjelennek, s az alkotás helyszínei között kiemelkedő a szülőváros és annak látványosságai.

Nagyszalonta - Arany János szülővárosa

Arany mellett itt született Zilahy Lajos író, Kulin György, a jeles csillagász, és a helyi hagyomány úgy tartja, hogy Toldi Miklós is. A település először 1332-ben, a nagyváradi püspökség pápai jegyzékében, Zalantha néven szerepel. A 16. század végéig a Toldi család birtoka. 1598-ban a Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. 1606-ban a Bocskai István erdélyi fejedelem által ide letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. Ez időben épült fel a Csonkatorony, a szalontai vár őrtornya. 1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. A község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A sikeres törökellenes hadjáratok után Ausztria 1686-ban bekebelezi Magyarországot, majd 1688-ban Erdély is fennhatósága alá kerül. Lipót császár megerősíti a szalontaiak kiváltságait, de 1700-ban a császári udvar lemond a hajdúk katonai szolgálatairól és ezzel megszünteti a régi kiváltságokat. A város lakói 1848-ban nyerik vissza a jogaikat. 1848-ban maga Arany is részese a forradalmi eseményeknek. Annak leverése után a város újból a Habsburg birodalom diktatúrájában éli életét. 1820-ban alakul meg az első céh, a 19. század végén fejlődésnek indul a város: lecsapolják a lápokat, vasutat építenek, felépülnek az állami intézmények és az első ipari létesítmények. A trianoni békediktátum mélyen sújtotta Nagyszalontát, a határ meghúzásakor gyakorlatilag kettévágták, egy külső településrészt Magyarországhoz csatoltak. 1924-ben ez a területrész Újszalonta néven lett önálló község. 1940-ben a második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től Nagyszalonta újra Romániához tartozott.

Nagyszalonta (románul Salonta) ma a partiumi Bihar megyéhez tartozó municípium rangú város.

Nagyszalontai románok

 

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.